Magyar
ismerőseivel beszélgetni szokott, a külföldiekkel morzézik a vásárhelyi Berényi Géza, aki eddig tizenötezer összeköttetést
létesített, egzotikus országokban élő emberekkel is társalog, ám utazóként
eddig csak Németországig jutott el. A rádióamatőrök doyenje olimpiai első
helyezést is mondhat magáénak, és évtizedek óta tanítja erre a hobbira a
gyerekeket. Pedagógusi munkájáért most, nyugdíjba vonulásakor szolgálati
emlékéremmel tüntette ki a város.
Lehet azt mondani, Berényi Géza neve egybeforrt a
rádióamatőr mozgalommal. Hiszen a technika szakos tanár 1977 óta vezeti a helyi
rádióamatőr szakkört, gyerekek generációit avatva be az izgalmas hobbiba. A
negyven év után most nyugdíjba vonult pedagógus munkáságát a város Pedagógus
Szolgálati Emlékéremmel ismerte el.
Első az olimpián |
A család nagy becsben tartott rádióját kezdetben csak hallgatta, de aztán
mindenféle tölcséreket is készített hozzá, s azzal hallgatta – a paplan alá
bújva.
– Bátyám egyszer épített magának egy olyan detektoros készüléket, mellyel már
nem kellett az ágy alá bújni ahhoz, hogy jól szóljon. Én meg ellestem tőle, mit
és hogyan csinált, s alsós koromban magam is építettem
egyet – avatott be a szenvedély kezdeteibe. Berényi
Géza szerint abban, hogy a rádióamatőrséget máig sem nőtte ki, sőt
tanítványaival is megszerettette, nagyon sokat köszönhet tanárainak: Kukovecz Ferencnek és feleségének, valamint Holler Lászlónak és feleségének, majd segítőinek, Udvardi Károlynak, Deák Jánosnak és Mihály Bélának. Berényi Géza a bajai tanítóképző elvégzése után öt évig
tanított Felső-Kopáncson, majd Kútvölgyön és
Sóshalmon. Később az úttörőházba került, onnan a városházára, s legvégül a
kertvárosi iskolába. A technika- tanári szakot kiegészítőként már Szegeden
végezte el.
– Csak 1977-ben tettem le a rádióamatőr-vizsgát. Ekkor kerültem
ugyanis a Magyar Honvédelmi Szövetség városi szervezete rádióklubjának élére, s
ehhez illett ezt teljesíteni. Korábban az úttörőházban a gyerekekkel csak vevőt
építgettünk, rádióadót nem. Sok nagyszerű tanítványom volt, ilyen például Simon
Ferenc, a rendőrként dolgozó Domján István, vagy
Hegyi Lóránt fejlesztőmérnök tanár. És a barátaim közé
tartozik Sebők Sándor szakkörvezető társam – mondta.
Berényi Géza, akit HA8DD-ként ismernek az éterben,
legszívesebben morzejelekkel tartja a világgal a kapcsolatot. Szó szerint,
hiszen tizenötezer másik rádióamatőrrel teremtett már összeköttetést. Magyar
barátaival azért élőszóval is beszédbe elegyedik.
– A konyhai angol és német nyelvtudás elég ahhoz, hogy
beszélgessünk, de ez nem olyan izgalmas, mint a morzejeleket figyelni – s máris
azonosítja a rádión jelentkező hívót, akiről kiderül, hogy Alaszkában
nyomogatja olyan szaporán a billentyűt. A rádióamatőr-technika is fejlődik: az
amerikai rádiós név szerint köszönti Berényi Gézát,
akinek a kilétét számítógép fedte fel.
A tanár úr egyébként öt amatőr frekvencián létesít összeköttetéseket. Beszélt
már a világ minden táján élőkkel, még ausztrálokkal és új-zélandiakkal is. Az
összeköttetést igazoló lapocskákból, melyeket a rádióamatőrök küldenek
egymásnak, egy egész doboznyit őrizget. Egy időben rendszeresen csevegett egy
olyan dél-amerikai amatőrrel, aki tudott egy szót magyarul, azt, hogy
„béke". Az éterben a leggyakrabban azonban németekkel, kanadaiakkal fut
össze. Utazóként viszont eddig csak Németországig jutott el.
Korom
András |
|
Forrás :
http://www.delmagyar.hu/hodmezovasarhely/cikk/radios_olimpiat_is_nyert_a_vasarhelyi_berenyi_geza/2018956/